Kedves Látogató!

Örömünkre szolgál, hogy érdeklõdik településünk iránt, remélem, hamarosan személyesen is köszönthetjük.
Nem fog csalódni. A Szankon élõk emberek vendégszeretetükrõl híresek, immár 800 éve. A középkori pusztulás után 1874 óta tartják számon közigazgatásilag Szankot. A kiskunsági homokbuckák közé települt családok a futóhomokon, a bodoglári õsborókás tõszomszédságában teremtettek életet keserves munkával: "Tázlár, Bodoglár, átkozott két határ, hát még az a kutya Szank."

Kitartásukkal lehetõvé tették a kiskunsági földgáz- és kõolajkincs feltárását, melynek Szank volt a kiindulópontja 1964-ben. Különleges zamatú gyümölcsöket termeltek, termelnek a tûzõ nap és perzselõ homok segítségével. "Szankon édesebb a meggy, mint máshol a cseresznye". Az itt élõ vadnövény, a selyemfû (vaddohány, selyemkóró) csak itt, a meszes-homokos Szank talaján mézel. A belõle gyûjtött méz igazi mézritkaság.
A végtelen róna ihletet lehelt Gy. Szabó Béla világhírû fametszõ vésõibe is! Életmûvének legteljesebb anyagát õrzi és mutatja be a település képtára. A szegedi szobrászmûvész Kalmár Márton két alkotása is megtekinthetõ köztereinken.
A település határán kezdõdik a Bugaci Természetvédelmi Terület, könnyen elérhetõ a kiskunmajsai termálstrand, a kiskunhalasi csipke, az Ópusztaszeri Nemzeti Park. Ha pedig igazi szanki rendezvényre vágyik, várjuk a július eleji, új és új Guines-rekordokat felállító Méz- és Meggyfesztiválon. Addig is jó szórakozást nyújthat a helyi vadászat és a horgászat, a szanki geoládák megkeresése, vagy az alkalmi tekézés a négysávos automata tekepályán, amely a szanki szuperligás nõi tekecsapat sikereit õrzi.

A találkozásig üdvözli:

Patkós Zsolt
Szank polgármestere